Nos igen, végre ide is megérkeztünk. Holnap lesz az utolsó vizsgám (remélhetőleg) a félévben. Ez szerintem olyan hír, ami ünneplésre adhat okot, de inkább nem iszom előre a medve bőrére.
Na de térjünk is rá az érdekességre, ami miatt ma itt vagyok. Voltam az Erkel Színházban és megtekintettem az Aidát!!!! A gyengébbek kedvéért, ez Verdi egyik csodálatos, négy felvonásos operája. Hadd mondjam el, hogy a látvány és a megvalósítás valami fantasztikus volt. Nagyon nagyon jó helyen ültem és hát a zene... Még most is sóhajtozom. Maga a történet, nem egy nagyon bonyolult dolog, olyan mint napjaink bármely szappanoperája.
Aida az etióp hercegnő az egyiptomi fáraó lányának a rabszolgája, persze titkolja, származását, szerelmes Radamesbe, a dicső és hősies hadvezérbe, aki micsoda szerencse, viszont szereti. DE! A fáraó lánya, Amneris szintén Radamesre vágyik és hercegnőként kicsit jobbak az esélyei. Amikor Amneris megtudja, hogy Aida a vetélytársa, hát, mondjuk azt, hogy nem repdes az örömtől. Egy szép napon, a hírnökök jelentik, hogy az etióp seregek betörtek Egyiptomba, és Amonasro, a harcias király vezeti őket. Amonasro egyébként a lányáért, Aidáért jön, csak ezt senki nem tudja. Na az egyiptomiak elküldik Radamest az etiópok ellen. Szegény Aida azt se tudja, kinek szurkoljon, mert a kék sarokban apu küzd, a pirosban meg a szerelme. Végül mindegy lesz, mert Radames szétcsap az etiópok között és foglyul ejti Amonasrót, aki bevallja, hogy ő Aida apja, de azt azért nem, hogy ő az etióp király. A Fáraó megjutalmazza Radamest, aki az etióp rabok élve elengedését kéri, mert nem akarja, hogy Aida apját lefejezzék. A Fáraó azt mondja, rendben és bónuszba hozzácsapja Amneris kezét az üzlethez.
Amneris a föld fölött repked a boldogságtól, mert végre övé lehet Radames, hát elvonul, hogy imádkozzon egy kicsit az esküvő előtt. Radames persze pont az elé a templom elé hívja Aidát találkozóra, ahol Amneris imádkozik. Aida várja is szerelmét, csak hogy az első aki odaér nem más, mint Amonasro, Aida apja, aki közli a lányával, ogy etióp hadaik már gyülekeznek és győzni is fognak, csak Aida ugyan legyen már olyan kedves és szerezze meg Radamestől az egyiptomi hadak helyzetét és a haditerveket. Aida persze nem t mond elsőre, mert nem akarja, hogy Radames elárulja a saját becsületét. Apu erre bedobja a "Nem vagy a lányom!" és a "Népeink vére a te kezeden szárad!", illetve az "Anyád is miattad halt meg!" frázisokat. Persze erre Aida rábólint a dologra. Apu elbújik, hogy hallgatózhasson, Radames pedig befut, kis késéssel. Aida két mondattal az ujja körécsavarja a pasast, aki beleegyezik, hogy meneküljenek el, szökjenek meg és még a haditerveket is eldalolja (szó szerint :D). Ekkor apu előugrik a bokrosból és felfedi, hogy ő Amonasro az etióp király és megköszöni szépen Radamesnek az infókat, majd sürgeti, hogy tán induljanak. Radamesnek ekkor leesik, hogy sikeresen elárulta a hazáját, és mély depresszióba süllyed. Aida és apja próbálják magukkal vinni, de Radames derékig áll az önsajnálat mocsarában, meg az önvádéban, így hiába rángatják, nem halad a helyzet. Amneris, a fáraó lánya elégnek ítélvén az imádkozást, kilibben a templomból és inflagranti kapja a triót. Azonnal átlátja a helyzetet és Áruló!-t kiált. Aida és Amonasro elmenekülnek, Radamest meg hazaárulásért lecsukják.
Szegény Amneris már százszor is megbánta az árulkodást, mert Radamest várhatóan halálra fogják ítélni és a férfi nem hajlandó megvédeni magát. Amneris még azt is felajánlja, hogy könyörög érte mindenkinek, de semmi sem használ. Az egyetlen ami felkelti Radames érdeklődését az, hogy Amonasro menekülés közben meghalt, Aidát pedig a föld nyelte el, valószínűleg megszökött. Végül a papok valóban halálra ítélik Radamest, méghozzá az árulók büntetését szabják ki rá. Ez annyit tesz, hogy élve bezárják a templom alatt egy kis kőcellába és be is falazzák, a biztonság kedvéért. Így is lesz és Radames épp hálát rebeg az égnek, hogy legalább szerelme túlélte ezt a kalandot, amikor a sarokban lévő kupac hirtelen megmozdul és Aida bújik elő alóla. A lány elmondja, hogy tudta, hogy ez lesz a férfi büntetése, ezért előre elbújt a cellában, hogy együtt halhassanak meg. Radames kicsit sajnálkozik, de azért boldog, hogy szerelmével lehet, majd összebújnak és várják a halált. Ezalatt a befalazott cella tetején Amneris hercegnő gyászolja Radamest, majd közli a közönséggel, hogy Ízisz istennő, a védelmezőjük végre megbocsátott mindenkinek, legyen hát béke.
Szóval mint mondta, olyan ez mint valami brazil sorozat, vannak benne szeretők és riválisok, gazdagok és szépek, rabszolgalányok, és persze a végén az egyetlen aki ténylegesen megszívja az a csőbe húzott hősszerelmes, aki annyira el van foglalva saját hősiességével, hogy nem is veszi észre, amikor a nyakára kerül a kötél. A végén persze mindenki meghal, aki nem, az megsérül, legalább lelkileg. Nem egy vidám mű, de a maga nemében csodálatos. Mindenkinek csak javasolni tudom.
Gamer Lány
Utolsó kommentek