Tételezzük fel, hogy társasjátékozunk és épp én dobtam egy 20 oldalú dobókockával. Ha tizennyolcat vagy többet dobok, akkor eltalálom a kezemben lévő íjjal a mozgó célpontot. Valójában azonban egyest dobtam. Ami ennél a példánál maradva azt jelenti, hogy az íj eltört a kezemben és még fejbe is vágott.
Na pont ilyen volt ez a hétvége. Neki készültem és egyest dobtam.
Minden össze volt készítve. Volt terv, fényképezőgép, uzsonna, minden. Reggel pedig az ablakon kitekintve megállapítást nyert, hogy esik és a szél is fúj. Kirándulás lefújva, program elnapolva. Hát, nem nyerhetünk mindig, nem igaz?
Persze az is igaz, hogy így a remény, miszerint a hétvége jobb lesz, mint a múlt hét, szépen elveszett az égen gomolygó szürke felhők között.
A szombatot megint takarítással és rendrakással töltöttem. Péntek este végre úgy-ahogy befejezték a konyhánkat (a munka minőségéről egyáltalán ne beszéljünk), és természetesen koszt hagytak, szóval azzal ütöttem el az időt. Egy kicsit filmet néztem, egy kicsit játszottam a gépemen, egy kicsit tanultam. Igyekeztem egyiket sem túlzásba vinni. Délután gondoltam mégis csak kimozdulok, elmegyek veszek tejet, csak hogy járjak egyet.
Na a helyi plázába is megérkezett a karácsony szelleme és lehányta dekorációval. A másik hasonló komplexumban csak minden borzalmasan vörös-arany volt, de itt nem. A 3 Fontaines (a helyi pláza) az epilepsziások rémálmává változott. Mindenhol hideg-fehér fények, konstans villódzás és néhol műfenyő dekoráció. Az ízléstelen nem egy udvarias kifejezés, de ez az igazság. A kedvencem azonban a központi dekoráció elem volt. Agy legalább tizenkét méter magas műfenyőből készült kúp alakú sátorféle, ami kívülről fel van díszítve, mint egy karácsonyfa, belül pedig óriás ajándék imitációk és egy trónszék, felteszem a télapó részére fenntartva. A harmadik emeletről pedig Pinocchio hasonló méretű változata lógott marionett figuraként, télapó szerkóban. Fa mintás volt a teste, hosszú volt az orra, piros nadrágot és pomponos sapkát viselt.
Azt hiszem, ha nem lettem volna annyira elszörnyedve, még viccesnek is találtam volna.
Végül egyébként úgy ahogy voltam ki is fordultam az üzletközpontból, mer Cergy teljes lakossága odabent tolongott és én egy liter tejért nem állok sorba másfél órát. Majd megveszem hétfőn.
Ma reggel (fél tizenkettőkor) aztán rászántam magam, hogy összeüssek valami rendes kaját magamnak. Polentát készítettem és tettem rá sült szalonnát. Fincsi lett. A maradékot szerintem kakaóval fogom megenni. Édesre vágyom.
Még el kellett készítenem a holnapi prezentációm diasorát, aztán szabad volt a vásár. Vagyis visszatérhettem az áldott semmittevéshez.
A héten előre láthatólag lesznek ZH-k és egyéb programok és ha bekövetkeznek, majd megírom azt is!
Gamer Lány
Utolsó kommentek