Tudom, tudom, egy kicsit sokáig tartott, de higgyétek el, volt minek leülepednie. Fél év élményeit, pozitívat és negatívat egyaránt kellett megemésztenem, hogy egy tényleg őszinte és nem őszintén agybajos lezárást tudjak írni.
A rövid verzió az, hogy: Köszönöm szépen nagyon finom volt, de SOHA többet nem kérek belőle. Mármint a franciákból és az országukból.
A hosszabb verzió csak annyiban tér el, hogy látok még némi halvány esélyt arra, hogy valaha, szigorúan turistaként ellátogassak a Rajna másik oldalára, de kizárt,hogy önszántamból még egyszer elmenjek Párizsba. Szóba jöhet még a déli rész, például Bordeaux, a síparadicsomaik, vagy Aix-en-Provence, de se a főváros, se a Côte d'Azur nem ér meg nekem megy centet se. Még innen itthonról is azt gondolom, hogy koszosak, büdösek, csatorna szag van és modortalanul bunkók az emberek. Csak kívánni tudom, hogy mások több szerencsével járjanak mint én, és találkozzanak kedves, barátságos franciákkal.
Jó tanácsként csak annyi, hogy ha valaki el akar menni, hogy megnézze magának a világ azon csücskét, akkor keressen egy jó utazási irodát és szervezett kirándulás keretei közt, az idegenvezető árnyékában tegye mindezt. Akkor nem fog csalódni... akkorát.
Nem tudom, hogy most hogyan alakul majd a blogom, hiszen bekövetkezett,amitől tartottam, és most meg kell írnom a diplomamunkámat és munkát se ártana keresnem. Eltekintenék a tervek kovácsolásától, korábban említett okok miatt, de szükség törvényt bont.
Hogy ez után hogy lesz, majd megírom azt is!
Gamer Lány
Utolsó kommentek